Több generációs együttélés – nem divat az összeköltözés. Átalakuló ingatlanpiac: A fiatalok külön otthont keresnek.
A szülők legyenek annyira közel, hogy tudjanak segíteni, de velük egy fedél alatt élni nem szeretnének a fiatalok – összegzi tapasztalatait egy hazai ingatlanhálózat irodájának vezetője.
A fővárosban és az agglomerációban évek óta alacsony a kereslet a nagy, több generációnak is alkalmas, családi házakra. Mi ennek az oka és hogyan lehet hasznosítani az ilyen ingatlanokat?
Kiscsaládnak nem kell nagy ház
A nukleáris vagy kiscsalád, ahogy a szociológia nevezi, a 20. században vált általánossá, szorította vissza a paraszti társadalomra jellemző kiterjesztett család együttélését.
A hagyományosan mezőgazdaságból élő réteg számára a munkás kéz szükséglete tette természetessé, hogy szülők, gyerekek, unokatestvérek együtt éljenek és közösen műveljék a földet.
A városiasodás és az ezzel párhuzamosan zajló polgárosodás azonban más értékek mentén szerveződő közösségeket alakított ki.
Az vált jellemzővé, hogy apa és anya gyermekeikkel él egy fedél alatt, a házasság után külön otthont teremtve.
A magyar társadalom a második világháború után újjáépülő országban már ezen az úton haladt. A lakótelepek és a máig sok helyen előforduló Kádár kockák megjelenése teljesen átalakított a lakhatást.
Természetessé tette, hogy a család fogalmát szűken értelmezzük.
Ennek ellenére sokáig, főként a magas telekárak miatt, épültek olyan házak, melyek, bár külön lakásban, de egy épületben tartották a szülőket, nagyszülőket. Az elmúlt években ennek a trendnek is vége, ma már nehéz az ilyen ingatlanokra vevőt találni.
Budapest és az agglomeráció
A főváros külső kerületeiben még 6-7 éve is keresettek voltak a nagy alapterületű, többszintes családi házak, melyek alkalmasak voltak arra, hogy több generáció összeköltözzön.
A fővárosból kiköltözők között sokan gondolták úgy, hogy praktikus és anyagilag is jobb, ha egy nagy ingatlanban él együtt több generáció.
“Az utóbbi években a 300-400 négyzetméteres családi házakat nehezen lehet eladni, ennek oka amellett, hogy megváltoztak a szokások, az hogy ezek jelentős része régi, elavult épület, amire költeni kell. A legnagyobb probléma általában a gépészeti megoldásokkal van, a régi, elavult fűtési rendszerek átalakítása és módosítása költséges és sokszor nehezen kivitelezhető.” – mondta a szakértő.
Némi ráfordítással az ilyen ingatlanokból ki lehet alakítani 2-3 olyan lakást, amelyek keresettek a piacon.
“Ehhez külön mérőórákra van szükség, illetve sok esetben szigetelésre és egyéb felújítási munkákra. De jelenleg a 2-3 szobás lakásokra van a legnagyobb kereslet, így piacképessé tehető az eladhatatlan ház.”
Hitelre is lehet
„A többgenerációs házaknál, ha a hitelezés oldaláról közelítünk, akkor az a legfontosabb kérdés, hogy önálló albetétek-e a lakások” – mondja az egyik magyarországi hitelközpont vezetője.
Ha egy házban két önálló lakás van bejegyezve, akkor két külön ügylet a megvásárlásuk, akkor is, ha egy család a vevő. Ezeket az adásvételeket a hitelezés során is külön kezelik. Így, ha a vevők és a lakás megfelel a feltételeknek, CSOK és támogatott hitel is felvehető.
Nehezebb a helyzet, ha nem önálló ingatlanokról van szó.
Ilyenkor hiába van két lakás, egy ügylet zajlik. Melynek keretében résztulajdont vásárolnak a vevők és mindenkit be kell vonni a hitelbe. Emiatt azonban a fiataloknak járó támogatások már nem elérhetőek. Mert az állami segítség feltétele, hogy csak az lehet tulajdonos, aki a támogatást kapja.
Persze van megoldás ezekben az esetekben is.
Ha a ház jogilag nincs megosztva, de készül egy használati megállapodás, amiben szerepel, alaprajzzal egyértelműsítve, hogy ki mely részeket birtokolja, akkor az egyes lakások önállóan is forgalomképessé válnak.
A hitelezés szempontjából az is nagyon lényeges, hogy a mérőórák közösek vagy sem, az almérők létesítése feltétele a hitelezhetőségnek!
Sok kicsi sokra megy
Eladhatósági és hitelezési szempontból is az a jó megoldás, ha a nagyobb méretű, több generáció számára is alkalmas ingatlanok társasházzá alakulnak és külön mérőórákat kapnak a lakások.
A szakemberek azt látják, hogy egyre kevésbé jellemző Budapesten és az agglomerációban, hogy összeköltözzenek a családtagok, a felnőtt gyermekek szüleikkel közösen keressenek lakhatást.
Facebook oldal: ITT>>>
Sajtóközlemény