Ezért nincs és ezért nem is lesz Magyarországon szamárköhögés-járvány

Ezért nincs és ezért nem is lesz Magyarországon szamárköhögés-járvány
Ezért nincs és ezért nem is lesz Magyarországon szamárköhögés-járvány

Ezért nincs és ezért nem is lesz Magyarországon szamárköhögés-járvány.

Ezért nincs és ezért nem is lesz Magyarországon szamárköhögés-járvány

Magyarországon a kötelező védőoltási rend miatt nagyobb szamárköhögés-járványra nem kell számítani. Az átoltottság a magyar lakosság körében 98 százalékos, azonban elszórt esetek mindig előfordulhatnak. Tudatta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az MTI-vel.

    A Magyarországgal szomszédos Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számolt be az ottani központi közegészségügyi-járványügyi hivatal.


    A szamárköhögés (pertussis) kötelezően bejelentendő fertőző betegség.

Ezt a Bordetella pertussis nevű baktérium okozza. Az oltás bevezetése előtt a betegség a gyerekek körében okozott nagy járványokat, napjainkban egy-egy megbetegedés bármilyen életkorban előfordulhat.


    A szamárköhögés cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak révén terjed.

A tünetek általában a fertőzés után több héttel jelentkeznek; kezdetben a közönséges megfázáshoz hasonlóak, majd körülbelül két hét múlva a köhögés súlyos, rohamokban jelentkezővé válik.

A tünetek legtöbbször 2-3 hét múlva enyhülnek, de a teljes gyógyulás hónapokat vehet igénybe, kezeletlen esetben halálos kimenetelű is lehet.


    A fertőzés antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. A pertussis ellen oltottak és a felnőttek között gyakori az atípusos, enyhe megbetegedés – írták.


    Hozzátették: a családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket. Kiterjedtebb oltatlan gócokban – például az oltásellenesek csoportjában – viszont könnyebben terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget – tették hozzá.


    Kitértek arra, hogy különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára, éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg.

Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára – hívták fel a figyelmet.


    Az NNGYK kiemelte, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek terén Magyarország olyan eredményeket ért el, amelyekre joggal lehet büszke: a 99 százalék körüli átoltottságot, valamint a sporadikus szintre szorított, védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedéseket, az elért eredményeket „nem véletlenül ismerik el a tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok is”.


    Jelezték: Magyarországon jelenleg 12 fertőző megbetegedés ellen biztosított védőoltás az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend keretében.


    Mindezek bizonyítják, hogy a védőoltás a lehető leghatékonyabb módja az egyes fertőző betegségek megelőzésének, illetve a súlyos klinikai tünetekkel járó megbetegedés megakadályozásának – olvasható az NNGYK közleményében.

MTI

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük